Hiperaktivitás

Az ADD (figyelemzavaros rendellenesség) és az ADHD (a hiperaktivitással kísért figyelemzavaros rendellenesség) szimptómák kezelése az orvosok részéről Magyarországon is a Ritalin nevű gyógyszer a legelterjedtebb, egyéb gyermek-lélektani problémák kezelésére Prozac, illetve ritkábban Melipramin, Centedin vagy Haloperidol-cseppek segítségével történik. Ezek a gyógyszerek, valamint az eddig követett gyermekgondozási és nevelési módszerek nem megfelelő válaszok ezekre a problémákra, elavultak, idejüket múlttá váltak.

Új megoldásokat kell a hiperaktív gyermekek (és szüleik) számára keresni!

A hiperaktivitás egy komplex viselkedési szindróma.

 

Az ilyen típusú gyerek fő jellemzői:

1.   Fáradhatatlanul mindig mozgásban van (energiabombának tűnik, de folyamatosan gyűlik az energiahiánya a pihenési, regenerálódási nehézségei miatt). Mintha egy percig sem volna képes egy helyben ülni. Ezzel zavarja a környezetét.

2.   Ingerlékeny és impulzív, ha nem kapja meg azt a figyelmet és csodálatot, amit elvár.

3.   Figyelme rövid, a játékára, vagy a tanulásra tartósan figyelni nem képes. Sok mindenbe belevág, de nem fejezi be. Rendkívül szórakozott és figyelmetlen lehet.

4.   Türelme kevés, nem tud várni, gyorsan csalódik, ha nem kapja meg azt a figyelmet, dicséretet, dolgot, amit kér, vagy elvár a többiektől, a szüleitől. „Negatív frusztrációs tolerancia” jelensége, amelyben az összes erejét az önigazolásba kell belefektetnie, ezért a feladatai elvégzésére nem marad ideje.

5.   Képes minden látható ok nélkül hirtelen és drasztikusan hangulatot váltani: mélységesen békés az egyik pillanatban, majd kaotikusan túlfeszült lesz, amit átvisz a környezetére is. Gyűlöletkitörése és robbanékony kiszámíthatatlansága teljesen oktalan.

6.   Rendszerint u.n. „paradox” hatásban szenved („pszichológiai fonákság”), az altató- és nyugtatószerek inkább élénkítik, az ajzószerek inkább nyugtatják.

7.   Nehezen alszik el, könnyen felébred, gondjai lehetnek az éjszaka átalvásával kapcsolatban, egyéb alvási zavar jellemezheti (pl. szülőkkel alszik félelmei miatt).

8.   Sok folyadékot fogyaszt, főleg édesített italokat szereti.

9.   Érzelmileg teljesen kilóg abból a „sorból”, amelyet „normálisnak” nevezünk. Általános viselkedése a feltűnő kategóriába sorolható.

10.A teljesítmény tipikus eltérései miatt szenvednek. A megfelelő intelligenciájuk ellenére komoly nehézségeik vannak az iskolában, az egész életük során. Ilyenek: Az emlékezés zavarai (hallás, látás, érzékelés /percepció észlelészavarok/); rendetlenség, a koncentráció zavarai, a kifinomult mozgás gyengesége.

 

Hogyan válik valaki hiperaktívvá (dr. Silvia Franz /A hiperaktív gyerek c. könyv/ megfigyelése és kutatásai alapján)?

1. Az anyák 98%-nál migrénben, vagy visszatérő fejfájásban szenvedett a várandós állapota alatt.

2. Az apák meglepően gyakran szenvednek gyomorbetegségekben (65%).

3. A szülők körében sokkal gyakoribbak a különböző allergiás megbetegedések.

4. A nagyszülőknél sokukat kezelték cukorbetegséggel (82%), a hiperaktív unokák vérében alacsonyabb a cukorérték, és ez az édesség mohó fogyasztásában és a gyakori dühkitörésekben mutatkozik meg.

5. A terhesség vagy a szülés során oxigénhiányban szenvedtek. Ilyenkor úgynevezett szabad gyökök jelennek meg, és bizonyos körülmények között a magzat, avagy a világra jött baba agyában kicsiny sérülésekhez vezethetnek ezek a szabad gyökök. Hogyan alakul ki átmeneti oxigénhiány? Az anya komolyabb fizikai vagy lelki (sokk) sérülései vagy közvetlenül hatnak a magzatra, vagy az anya sokkreakciójaként a vérkeringésen keresztül hatnak ezek a magzat érzékeny és még nem kifejlett agyszövetére. A „terhességi mérgezés” – gesztózis – szintén olyan komplikációt jelent, amely a gyermek oxigénhiányához vezethet.

6. A fogantatás előtti szülői élethelyzetek és káros szenvedélyek és egyéb károsító hatások (anya vegyipari üzemben dolgozik) is előidézhetik a hiperaktivitást. Mindkét szülőnek már fél évvel a kívánt fogantatás előtt abba kellene hagynia a dohányzást, egyéb káros szenvedélyeket, a gyermekáldásra káros gyógyszerek szedését abbahagyni, és homeopátiás készítményekre áttérni.

7. A szülés stresszei, komplikációi is előidézhetik (túl korán – túl későn jön a világra, hosszú ideig elnyúlt születés, császármetszéssel történő szülés, egyéb eszközökkel való szülés stresszei, szülés utáni gombás, vagy herpeszes fertőzés, egyéb, a szülés komplikációi miatt bekövetkezett oxigénhiány).

8. Csecsemő- és kisgyermekkori okok:

- Bakteriális, vírusos és gombás fertőzések fellépése.

9. Oltások és gyermekbetegségek: A korában teljesen kiegyensúlyozottan fejlődő babáknál nagyon sokszor az oltások a hiperkinetikus tünetek első megjelenéséhez, vagy a meglévő enyhe tünetek súlyosbodásához vezethetnek. Hiperaktív gyerekeknél az oltások előtt az oltóanyagot előzetesen tesztelni kellene!

10. Paraziták és egyéb fertőző betegségek okozta megbetegedések: Az idegrendszert is érintő fertőző betegségeknek a hiperaktivitás kirobbanása, vagy felerősödése szempontjából nagy szerepe lehet. Ilyenek:

- „Slowvírus – infection”, egy lopakodó vírusfertőzést takar, mely egy ártatlan megfázás formájában jelentkezik és bénító fáradtságot hagy maga után.

- Pfeiffer-féle mirigylázat az Epstein-Barr vírus okozza, amely gyakorta depressziót és álmatlanságot is okoz. A kórokozó felerősítheti a hiperkinetikus szindrómát.

- A citomegália-vírusa szívizom és az agy hirtelen megbetegedését okozza, és további immungyengeséget köszönhet neki a hiperaktív gyermek.

- Mumpsz: a kórokozók a hasnyálmirigyben és az agyban telepedhetnek meg,  és vagy hasnyálmirigy gyulladást, vagy hiperaktivitást is okozhat.

- Egyéb fertőző gyermekbetegségek: kanyaró, rubeola, skarlát, bárányhimlő is okozhat hiperaktivitást.

- Toxoplazmózis macskától elkapható. Antibiotikummal kezelik, de teljesen nem tudják megszüntetni. Ez a kimutathatatlan mennyiségű kórokozó szintén felerősíti a hiperaktivitást.

- Hasonlóan viselkedik a központi idegrendszer megbetegedését okozó borrelózis is a szervezet. Ezt élősködők, kullancsok és néha a rovarok terjesztik.

- Galandférgek, orsóférgek, és egyéb parányi kukacok is hiperkinetikus szindrómát okozhatnak.

- A bél gombás fertőzöttsége is kedvezhet, vagy kiválthat hiperaktivitást, mivel ásványanyaghiányt is okozhatnak, amely ingerlékenységet, nyugtalanságot gerjeszt.

- Bizonyos mérgezések (külső /nehézfémek, lakás vegyi anyagai/, belső /tökéletlen emésztés/) az érzékeny idegrendszerű gyermekek esetében hiperaktivitást is okozhat.

Egyéb okok:

1. János Péter tapasztalatai: Az embriónak az anyaméhben történő megtapadás körülményei miatt, ha az embrió az anyaméh immunrendszerének hatására az ÜSS/FUSS reakció, vagy a LEMEREVEDÉS reakció jelenségéből a FUSS attitűdöt rögzítette, amikor az embrió az immunrendszeri (makrofágok, T fagociták, stb.) támadására un. „mozgásviharral” reagáltak. Ekkor a magzat minden sejtjébe a menekülés impulzusa égett be, amely attól kezdve a gyermekben feltétel nélkül működik, és mint hiperaktivitás jelenik meg.

2. Amennyiben a gyermek „fizikai testét”, vagy a „személyiségét” a 3. Sugár működteti, és az illető valamilyen ok miatt a 3. Sugár energiáit kiegyensúlyozatlanul „veszi”, akkor szintén felléphet a hiperaktivitás. Tudniillik a 3. Sugár az „anyagot” működtető alapvető energia, amelynek a működése plasztikusan megmutatkozik a kapitalizmus anyagelvű világában: felgyorsul hatására a termelő tevékenység, a túlhajszolt, felpörgetett, minden áron történő fogyasztás, ami egy felgyorsuló ördögi körbe torkollik, ami óhatatlanul hat ránk, főleg az egyre érzékenyebb testet öröklő gyermekeinkre.

3. Gyermekeink egyre érzékenyebb teste is hajlamosít a hiperaktivitásra, mivel egyre kisebb hatások már elegendőek a szervezetük és a pszichéjük kibillenésére az egyensúlyából, és ekkor az egyik reakciójuk a túlzott motorosság, mint fizikai szinten történő ösztönös „menekülés” valami elől.

4. Az un. „indigó” jelenség egyik tünete lehet a „hiperaktivitás”.

Az „indigó gyermek” olyan gyermek, aki új és szokatlan pszichológiai tulajdonságokkal rendelkezik, és akinek viselkedési szokásait tudományosan eddig még nem írták le. Ez a viselkedési minta nagyon egyedi, szokatlan lehet, de sok viszonylag egységes tényezőkön alapul.

A rájuk leginkább jellemző viselkedési minták, Dr. Doreen Virtue: „Indigó gyerekek” c. könyve alapján:

1.   Egyfajta felsőbbségi tudattal jönnek a világra (sokszor ennek megfelelően is viselkednek). Az biztos, hogy nagyon tudatosak!

2.   Úgy érzik, megérdemlik, hogy „itt legyenek”, és csodálkoznak, ha valaki nem osztja ezt a nézetüket, ill., ha ez a programjuk megsérül, akkor még végletesebben reagálhatnak!

3.   Általában nagy önbizalommal rendelkeznek. Gyakran közlik a szüleikkel, hogy „kik is ők”.

4.   Nehézségeik vannak az abszolút tekintélyelvűséggel, megkövetelik a magyarázatokat és a választási lehetőségeket.

5.   Bizonyos dolgokat egyszerűen nem tesznek meg: pl. nem szeretnek sorban állni.

6.   Csalódottá válnak a megszokások szerint működő rendszerektől, amelyek nem követelik meg a kreativitást.

7.   Gyakran más megoldásokat találnak bizonyos problémákra, mint társaik az iskolában, vagy mint szüleik odahaza, emiatt nonkonformistának (a fennálló viszonyokban beilleszkedés elutasítása) tekintik őket.

8.   Antiszociálisak, hacsak nem a magukfajtákkal vannak együtt. Gyakran magukba zárkózottak, mert senki emberfia nem érti meg őket. Az iskola nehezen elviselhető számukra.

9.   Nem reagálnak az ijesztgetést alkalmazó fegyelmezési módszerekre.

10.Nem félénkek, egykettőre közlik, ha szükségük van valamire.

Az „indigó gyermekeket” gyakran bélyegzik figyelemzavaros rendellenességben (ADD), illetve hiperaktivitással társuló figyelemzavaros rendellenességben szenvedő (ADHD) egyénnek. Ezek a gyerekek azonban nem zavartak, a világ zavart, amelybe megpróbálnak beilleszkedni! Telve van ez a világ mesterkéltséggel és becstelenséggel. Zavarja őket az, hogy nem kapnak elég figyelmet szüleiktől, nevelőiktől, akiktől segítségre és útmutatásra lenne szükségük!

 

A hiperaktivitás ördögi köre:

1. A hiperaktív tünetek megjelenése.

2. A szülők egyre mélyülő kimerültsége.

3. Egyre következetlenebb nevelés az egyre fáradtabb, kimerültebb szülők részéről.

4. A hiperaktív tünetek erősödése.

 

Mit tehetünk kineziológiai módszerekkel a hiperatív gyermekek gyógyítása érdekében?

1.   Be kell vonni a gyermek szüleit a terápiába, oldani a szülők kimerültségét, erősíteni jellemüket, hogy következetes nevelést /hatást/ tudjanak folytatni gyermekük egészsége (testi/lelki) érdekében, tehát meg kell törni azt az ördögi kört, amely létrejött a családban. Szükség esetén még további fenntartó tényezőket /egyéb családtagokat/ is be kell vonni a családból, ha szükséges, vagy fel kell vértezni a gyermekeket ez ellen a hatás ellen.

Okvetlenül oldani szükséges az anyukák aggodalmait /mivel ez, mint a bizalmatlanság érzése akadályozhatja a gyerek gyógyulását!/, önmaguk esetleges hibáztatását, bűntudatát gyermekük betegségével kapcsolatban.

  1. Ki kell tesztelni mindazokat a tényezőket, amelyek Okai lehetnek a hiperaktív szindróma megjelenésének. Természetesen ezen okokat fel kell oldani. Itt oksági sorrendet is állíthatunk fel, amely sorrend alapján következetesen végigvisszük a terápiát.

 

 

Teszteljük ki:

1.   Fogantatás előtti állapotot: a szülők átadtak-e valamilyen hatást, ami oka, vagy befolyásoló tényezője lehet a hiperaktív szindrómának.

2.   Fogantatás szerepét (mozgásvihar, várták-e a szülők, „meg akart-e születni” a gyermek?

3.   Terhesség (milyen érzelmi, mentális és fizikális hatások /mérgezések/ érték) és szülés szerepét.

4.   Agyi oxigénhiány érte-e életének valamely szakaszában, amely belejátszhatott a hiperaktív tünetek kialakulásába?

5.   Csecsemő- és újszülött korban érte-e valamilyen hatás, ami hozzájárult a probléma kialakulásához?

6.   Valamelyik oltás, vagy betegség hozzájárult-e, vagy egyik oka-e a betegség létrejöttéhez, vagy erősödéséhez?

7.   Valamely parazita: vírus, baktérium, gomba, férgek, kukacok, stb. vannak-e, és ezek okai, vagy hozzájárulnak a problémák megjelenéséhez, vagy fenntartásához?

8.   Mérgezések okai, vagy hozzájárulnak a problémák megjelenéséhez, vagy fenntartásához?

      Kívülről jövő mérgek: anyán keresztül „szedte össze”, vagy étrenddel (ételérzékenységek, élelmiszer adalékanyagok /E faktorok/), lakókörnyezetéből (lakás, iskola, stb.) Nehéz-és könnyűfémek, stb. Gyógyszerek, amelyeket az anya szedett.

      Belül keletkezett mérgek: bél-és egyéb gombásodási folyamatok által keletkezett, vagy a táplálék, emésztés folyamatában keletkezett? Egyéb szervi problémák (máj, vese, stb, funkciós zavarai, tökéletlen emésztés, stb.) által keletkezett anyagok, amelyek hozzájárulhatnak a problémák fenntartásához, vagy kialakulásához.

Méregtelenítés!!

  1. Allergiák (érzelmi-és egyéb), amelyek okai, vagy fenntartói lehetnek a hiperaktív tüneteknek.
  2. A 3. Sugárnak van-e szerepe a kialakulásában?
  3. A táplálkozásnak van-e szerepe? Gyógyító táplálékokat teszteljünk ki!
  4. Az „indigó gyermek” jelenségnek van-e szerepe?

- Problémái az „életfeladatával”, küldetésével; lázadásai.

- Impulzivitás, amely együtt járhat azzal, hogy valamit azonnal meg kell szerezniük, vagy sürgeti őket az idő, feladataik megoldása érdekében. Ezért ösztönösen erős kényszert érzékelhetnek a cselekvésre. Ha akadályozzuk őket, mondjuk számukra értelmetlen feladatok elvégzésével, frusztráltakká tesszük őket, ami szintén felerősítheti a hiperaktivitást.

-  „Értelmes feladatok” elvégzése, valamint a „kell, muszáj” hatása, illetve lázad-e ezek ellen?

- Félelmek (ösztönösen elfutni előlük), bizonytalanságok.

-  Érzékeken túli Érzékelés problémái: „Lát”: félelmetes szellemeket, bántó, rossz energiákat, stb. Ezekre való túlreagálás.

- Másik gyermek bántalmazása – „lelki támadás”, amely szorongást, hiperaktivitást válthat ki.

- Biztonság problémái: iskolában /bántalmazás, csúfolkodás, verbális erőszak, stb./, az Életben.

- Túlérzékenység a környezetében lévőkkel kapcsolatban: „Nincs energetikai, érzelmi és mentális védelme”. „Leszívják”.

- Mi akadályozza a megfelelő testmozgást?

Melléklet: Hiperaktivitás kérdőív

CsatolmányMéret
Hiperaktivitás-1 kérdőív.pdf122.03 KB